Gyurcsány önkritikát gyakorolt, határozottságot és megértést ígért

A kormánynak a jelen körülmények között nem az a feladata, hogy visszafele menjen, hanem hogy bátran cselekedjen és beszéljen, mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülés előtt tartott közel félórás, nyilvános beszédében.

„Az elmúlt tíz napban történtek kényszerítő erővel hatottak rám és a kormánytagokra, hogy górcső alá vegyék mindazt, amit az elmúlt évtizedekben (sic!) tettünk – fogalmazott Gyurcsány Ferenc. – Ennek a tanulsága az volt, hogy a szokásos válaszok nem elegendőek.”

Tele voltunk igaz mondatokkal

Gyurcsány feltette a kérdést, hogy a kialakult helyzetben mi az ő személyes és a kormány felelőssége. Ezek után azonban nagyobb részt többes szám első személyben beszélt. Mint mondta, elkerülték a teljes szembesítést Magyarország mai valódi lehetőségeivel és az országra nehezedő kényszerekkel.

„Mindig azt a részt akartuk látni, ami az igazságunkat hitelesítette, ennek ellenére tele voltunk igaz mondatokkal” – fogalmazott a kormányfő. Szerinte ugyanis igazak azok a mondatok, hogy a korábbi szociális rendszer bővítése helyett a beruházásokra és a fejlesztésekre épülő gazdaságot kell kiépíteni, és újra kell gondolni a társadalompolitika egy sor elemét is.

A miniszterelnök a sikerek között említette a hivatásos haderőre való áttérést vagy a felsőoktatás bolognai rendszerű átalakítását.

A beszéd bátorsága

Mindezek ellenére azonban 2001 óta nem a realitásokra, hanem a reményekre épült a magyar politika, mert „meg akartuk spórolni az erőfeszítéseket, és a változatlanság illúziójában ringattuk az országot”. – mondta a kormányfő. Abban az illúzióban, hogy az állam megóv, és megmondja mit kell csinálni. Most az a legnagyobb kihívás, hogy ez az illúzió foszlik szét.

Gyurcsány ismét a saját felelősségére utalhatott, amikor azt mondta (most is többes számban): „Magunk is elhittük, hogy a növekedés megóv minket az egyensúlyi gondoktól.” Az utóbbi években azonban bebizonyosodott, hogy a magas növekedés ellenére ezek a gondok nem oldódtak, sőt növekedtek, ezért a költségvetés változatlan formában nem működőképes.

A miniszterelnök beszédében bátor cselekedetnek minősítette, hogy a kormány nekiállt a szerkezeti átalakításoknak, viszont a „cselekvés bátorsága nem párosult a beszéd bátorságával”.

Nem hittem magamban sem

Gyurcsány megfogalmazása szerint maga sem hitte, hogy a széles választói rétegek előtt olyan tisztán és egyenesen el tudná mondani, hogy mi teszi kikerülhetetlenné a reformokat - ahogy azt szűk körben a balatonőszödi frakcióülésen megfogalmazta. „Nem hittem magamban sem, kár” – sajnálkozott a miniszterelnök.

A kormányfő szerint a kiszivárgott balatonőszödi beszéd stílusa és nyelvhasználata sokakban megütközést válthatott ki, de szerinte a szenvedélyes, egyoldalú és helyenként túlzó jelzők azért kerültek a beszédbe, mert az „a küzdelem eszköze” volt. Sporthasonlattal élve az öltözőben elmondott szavak nyersességéhez hasonlította a nyilvánosságra került beszédet.

Gyurcsány szerint azok, akik „nem lettek a beszéd sokat idézett (és a hazugságok beismeréséről szóló – a szerk.) négy mondatának foglyává” – és ez szerinte az ország többsége –, azok értik, hogy kell a változás, még akkor is, ha nem szeretik, mert őket is érinti.

Megértették az üzenetet

A kormány a későbbiekben is határozott és egyértelmű politikát folytat, de az egyeztetéseket is az eddigieknél kiemeltebben kezeli, jelentette ki a miniszterelnök

„Erő, határozottság és megértés” jellemzi a kormány politikáját, de a megértés nem jelenti a program feladását, nem jelentheti azt, hogy a lényegtől el lehet tántorítani a kormányt, tette egyértelművé Gyurcsány.

A kormány ebben a helyzetben nem léphet vissza, bár tudja, hogy a bizalmat visszaszerezni és széles körben megerősíteni hosszú folyamat lesz, de, fejtette ki Gyurcsány Ferenc, megértette az utóbbi napok üzenetét, és aszerint fog eljárni.